Adószám: 19662927-1-43
Számlaszám: 11705008-20464565
Váltás klasszikus nézetre

A szeretet nem árt

Online anonim tanácsadás

Név nélkül kérhetsz tanácsot szakértőinktől a segélyszervezet online felületén.

Felületünkön biztonságos módon, teljes titoktartás mellett tudsz kapcsolatba lépni a Segélyszervezet tanácsadóival: jogásszal, pszichológussal, szociális munkással. A segítség vagy tanácskérés teljesen anonim: nem szükséges semmilyen személyes adatot megadnod.

Tovább az online anonim tanácsadáshoz

A kapcsolati erőszakról

Ismerd meg a kapcsolati erőszak különböző formáit, jeleit! Vedd észre időben, ha valami nincs rendben a családodban, párkapcsolatodban. A kapcsolati erőszak formái közé soroljuk a fizikai, szexuális erőszakot, érzelmi bántalmazást, a másik megalázását, megsértését, fenyegetését, zsarolását, szabadságának korlátozását vagy kizsákmányolását.

Segélyszervezetünk munkájáról

Évtizedes tapasztalattal rendelkezünk a kapcsolati erőszak érintettjeinek ellátása terén. Az elmúlt évek kiemelt fejlesztéseinek köszönhetően mára hazánkban egyedülállóan sokféle segítő szolgáltatással segítjük az áldozatokat, a kríziskezeléstől a reintegrációs szolgáltatásokon át, egészen a megelőzést célzó programokig.

Kattints, és nézd meg, hogyan segítünk

Szakembereknek

Évek óta szervezünk prevenciós programokat középiskolás diákoknak. A programjaink keretében használt dokumentációkat közzé tesszük az érdeklődőknek, illetve a pedagógusoknak, szakembereknek külön tájékoztatókat, kiadványokat készítünk.

Megrázó kisfilmek a a verbális és lelki bántalmazásról

Segélyszervezetünk 4 részből álló videósorozatot készített a verbális és lelki bántalmazásról, melyekkel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az erőszaknak semmilyen formája nem elfogadható egy párkapcsolatban, és hogy az érintetteknek van hova fordulniuk segítségért. A filmek mind valós történetekből, korábbi áldozatok elbeszéléseiből születtek.

Gyakori kérdések a kapcsolati erőszakról

Bántalmazó kapcsolatok jellemzői

Mit tegyek, ha a párom azzal fenyeget, hogy öngyilkos lesz, ha elhagyom?

A bántalmazás dinamikájának gyakran a része, hogy a bántalmazó ezzel a fenyegetéssel próbálja manipulálni a párját, elérve, hogy ő ne merjen kilépni a kapcsolatból, illetve rosszul érezze magát és azt higgye ő a felelős a bántalmazó viselkedéséért, lelkiállapotáért, miközben ez nem így van! Ez egyfajta érzelmi bántalmazás, zsarolás. Mi úgy gondoljuk, minden ember saját életéért felelős elsősorban. Önnek joga van kilépni a romboló, veszélyes párkapcsolatból. Öngyilkossági gondolatok, késztetés esetén fontos pszichiáterhez, pszichológushoz fordulnia a párjának, nem lehet ön egyedül a felelős azért, hogy ezt az állapotot megszüntesse, meg megakadályozza az öngyilkosságot.

Miért bánt engem a párom, ha azt mondja, hogy szeret?

  Azt látjuk, hogy a bántalmazó kapcsolatok nagy többségében nem egyenrangúak a felek, a bántalmazó a másik szükségleteit, érzéseit nem veszi figyelembe, nem fogadja el. Ez alapvetően ellehetetleníti, hogy harmonikus, egészséges, szereteten alapuló párkapcsolat alakuljon ki. A bántalmazó kapcsolatban megfigyelhető a ciklikusság, amikor egy-egy bántalmazást egy nyugalmasabb időszak követ, amikor a bántalmazó a szeretetéről biztosítja a párját, akár elhalmozza ajándékokkal, engesztelni próbálja, illetve kifogásokat, mentséget keres a viselkedésére, esetleg ígéreteket tesz arra nézve, hogy megváltozik. Ugyanakkor az erőszakos epizódok ezután is újra és újra visszatérnek, sőt sokszor idővel egyre veszélyesebbek lesznek, miközben a bántalmazó nem tesz valójában lépéseket a változás irányába.

Nem szeretném elhagyni a párom, csak azt szeretném, hogy a bántalmazás szűnjön meg, és újra kiegyensúlyozott, normális életet élhessünk…

Teljesen érthető, hogy a párjához érzelmileg erősen ragaszkodik, és meg akarja menteni a kapcsolatukat. Sok esetben ilyenkor többéves, több évtizedes közös múlt van, közös az otthonuk, a gyermekeik, a bankszámlájuk és megéltek sok jót és rosszat egyaránt, ami mind összeköti önöket. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy hogyan viselkedik az agresszív fél a kapcsolatban. A bántalmazás, indulatos viselkedés nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, az egy folyamat része. Ez a folyamat ciklikus, vannak benne nyugalmi időszakok, amikor nincs bántalmazás, ugyanakkor az idővel egyre durvábbá és veszélyesebbé válhat. A bántalmazó fél a nyugalmi időszakokban sokszor próbálja elhitetni, hogy megváltozik, hogy a bántalmazásnak vége szakad, ugyanakkor nincsenek valódi lépések a változás irányába. Amennyiben nincs valós szándék az erőszakosság megszüntetésére, hogyan remélhetünk kiegyensúlyozott közös jövőt? Sajnos az erőszak áldozata a bántalmazás részként olyan üzeneteket kaphat, hogy az ő viselkedése, hozzáállása a bántalmazás oka, ő tehet róla, tehát a bántalmazó fél ráteszi a felelősséget a kialakult helyzetért. Ezért gondolhatja a bántalmazott, hogy ő egymaga meg tudja változtatni a helyzetet, amikor sajnos ez nem áll módjában.

Hogyan kerüljem el a bántalmazást?

Hogyan viselkedjek, hogy elkerüljem a bántalmazást?

Senkinek nincs joga a párját bántalmazni, és nincs semmilyen indok, ami mentesíti őt, ami miatt a másik „megérdemelte”. A bántalmazó kapcsolatoknak sajátos működése figyelhető meg. Egy körforgásban ismétlődik: a feszültség felgyűlésének (pl. a bántalmazó mindenbe beleköt, hibát talál) időszakát követi a feszültség erőszakos kitörése (lehet szóbeli vagy fizikai is). Ezt követi az ún. „mézeshetek” időszaka. A bántalmazó ilyenkor megbánást mutat, fogadkozik. A bántalmazott kitartóan igyekszik a bántalmazó kedvére tenni, ezzel is azt remélve, hogy az erőszakos kitörés elkerülhető lesz. De ezt az átmeneti szakaszt, ismét a feszültség begyűjtésének időszaka követi és ez így megy tovább. A feszültség erőszakos kitörése újból és újból megismétlődik, függetlenül a bántalmazott viselkedésétől. Nem a bántalmazott személyisége, viselkedése a bántalmazás oka, ez csak magyarázat, kifogás a bántalmazó részéről. Attól, hogy a bántalmazott megváltozik, a bántalmazó erőszakos viselkedése nem fog. A bántalmazás nem az áldozat felelőssége. Abban, hogy megpróbál-e kilépni egy bántalmazó kapcsolatból, tud saját döntést hozni.

Hogyan tudom fenntartani a párkapcsolatomban azokat az időszakokat, amikor nem bánt a párom?

A bántalmazó dinamikájú kapcsolat egyik legfontosabb jellemzője, hogy egyfajta ciklikusság figyelhető meg benne, amelyben vannak nyugodtabb “balhémentes” időszakok. Ezek az időszakok azonban a bántalmazó dinamika törvényszerűségei miatt minden alkalommal véget érnek és a bántalmazó ismét agresszíven kezd el viselkedni. A bántalmazott fél általában mindent próbál megtenni azért, hogy ezeket az időszakokat meghosszabbítsa, azonban a bántalmazó újra és újra megtalálja a legkisebb “vétséget”, hogy ismét megindokolja az agresszív viselkedését. Ebből kifolyólag nincsen olyan “trükk”, amely valóban megszüntetné az agresszív viselkedést, csupán átmenetileg erősítik a “minden rendben van köztünk” időszakok illúzióit. A bántalmazásról nem az áldozat tehet, nem ő provokálja ki, így nincs arra valódi befolyása, hogy elkerülje, megszüntesse az agresszió kitöréseket.

Hogyan kérjek segítséget magamnak vagy másoknak?

Hova fordulhatok pszichológiai segítségért?
Azt javasoljuk, hogy a helyi / településen működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál érdeklődjön, itt a legtöbb esetben elérhető ingyenes pszichológiai tanácsadás, illetve a munkatársak tudnak abban segíteni, hogy az adott településen, környéken milyen segítő lehetőségek, szakemberek találhatóak. Amennyiben gyermeke számára szeretne pszichológiai segítséget, elsősorban a pedagógiai szakszolgálatok felkeresését javasoljuk.
Képtelen vagyok elképzelni, hogy újrakezdjem az életemet. Mit tegyek?
Teljesen érthetőek az érzései, hiszen nagyon nehéz egy bántalmazó kapcsolatból való kilépés, számos körülmény nehezíti meg az elválást és az új élet felépítését. Ráadásul a bántalmazás traumáját is fel kell dolgoznia. Nagyon fontos, hogy ebben a folyamatban legyenek segítői, érdemes pszichológus vagy szociális munkás segítségét kérni. Nehéz azzal szembesülni, hogy mindent újra kell kezdeni, de érdemes azon elgondolkodnia, hogy milyen lehet/lesz a jövője a bántalmazás, félelem nélkül? A bántalmazás túlélőiben rengeteg erő, erőforrás található, melyet a bántalmazó kapcsolatban a túlélés érdekében mobilizáltak. Amennyiben már nem állnak a bántalmazó befolyása alatt, ez az erő az új élet kialakítására fordítható.
Hogyan tudok segíteni az ismerősömnek, aki családon belüli bántalmazás áldozata?
A bántalmazás elszenvedői szégyent, bűntudatot élnek meg, azon történések miatt, ami velük történt, történik, így sokszor nehezen kérnek segítséget, nem akarják beavatni a rokonokat, ismerősöket. Ugyanakkor nagyon sokat tud segíteni a támogató környezet a kapcsolatból való kilépésben, felépülésben, az új élet kialakításában, a bizalom visszaállításában, de akár pl. a kapcsolati erőszak bizonyításában is tanúként. Az ismerősök azzal segítenek, ha megértéssel, empátiával közelítenek a bántalmazott felé, nem általánosítanak, nem az előítéleteik alapján formálnak a helyzetről véleményt, hanem meghallgatják az érintett történetét. Minden településen elérhető Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, ahová akár névtelenül is tehető jelzés, ezzel segítve a nehéz, kiszolgáltatott helyzetben lévő bántalmazottat. Ez a jelzés kiemelten fontos, ha gyermek is érintett.

Bántalmazó viselkedésének megváltoztatása

Ha leszokik az alkoholról, akkor nem fog többet bántani? Hogyan érhetem el, hogy leszokjon az alkoholról?
Az alkohol önmagában nem tesz senkit sem bántalmazóvá és a józanság sem gyógyítja ki a partnert a bántalmazó magatartásból. Az alkohol és a kábítószer gyakran egyfajta álcaként jelenik meg, hiszen a bántalmazó az alkoholra vagy a kábítószerre tolja a felelősséget. Gyakran előfordul, hogy a bántalmazás súlyosabbá válik alkohol vagy kábítószer hatása alatt, azonban a bántalmazó dinamika a józanság időszakaiban is jelen van. A szenvedélybetegségekről való stabil leszokás csak egy erős belső motiváció jelenlétekor következik be, külső “rábeszéléssel” csak átmeneti sikereket lehet elérni.
Van a páromnak valamilyen pszichés betegsége, ha időnként bántalmaz engem? A pszichiáter meg tudja gyógyítani? Hogyan beszéljem rá, hogy elmenjen orvoshoz?
Előfordul, hogy a bántalmazóról azt feltételezik a kiszámíthatatlan, logikátlannak tűnő viselkedése miatt (pl.: irracionális féltékenység), hogy valamilyen pszichés betegséggel küzd. A valóság azonban az, hogy egyetlen pszichiátriai betegség sem okoz önmagában közvetlenül bántalmazást. A bántalmazás alapja, hogy a bántalmazó értékrendje és felfogásmódja szerint megengedhető az, hogy hatalmat gyakoroljon a partnere felett, feljogosítva érzi magát a kontrolláló viselkedésre. Emellett, természetesen előfordulhat, hogy a bántalmazó viselkedés és egy pszichiátriai betegség egyszerre van jelen, de a pszichiátriai kezelés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bántalmazó felhagy az erőszakos viselkedéssel. Ebből kifolyólag, a pszichiáter és az általa felírt gyógyszer nem megoldás a bántalmazó viselkedés megváltoztatására. Továbbá, ha a pszichiátriai betegnek nincsen betegségbelátása, akkor nem valószínű, hogy hosszútávon alávetné magát pszichiátriai kezelésnek vagy gyógyszeres terápiának.
Ha a párom feldolgozza a korábbi párkapcsolati nehézségeit vagy a nehéz gyermekkorát, akkor nem fog engem bántani?
Sokszor látjuk, hogy a bántalmazó partner maga is bántalmazó családi környezetben növekedett fel, és akár sok sikertelenül alakuló párkapcsolaton van túl. Ezekkel mindenképpen érdemes egy segítő kapcsolatban foglalkoznia, ugyanakkor ez nem garancia arra, hogy az agresszivitás csökkeni fog. Sajnos nagyon sokszor látjuk, hogy a bántalmazók nem fordulnak szakemberhez, nehéz őket terápiába bevonni, nem nyitottak – készek a változásra. A bántalmazó a nehéz gyermekkorát használhatja magyarázatként az erőszakos viselkedésére, ugyanakkor ez nem mentesíti a cselekedeteinek felelőssége, súlya alól.
Megszüntethető a bántalmazás, ha párterápiára megyünk?
A párterápia akkor működik hatékonyan, ha mindkét fél önszántából vesz részt a segítő folyamatban, abban egyenrangú félként tudnak megjelenni, vagyis nem a bántalmazó kapcsolatokra jellemző alá-fölérendeltségi viszonyban. Párterápiára nincs akkor mód, amikor az erőszak aktuálisan jelen van a kapcsolatban, és az egyik fél veszélyben érzi magát, és tart a másik haragjától, bosszújától, ha őszintén beszél a segítőknek a konfliktusokról. A legtöbb bántalmazó partner nem látja be, hogy az agresszív viselkedéséért ő a felelős és gyakran a bántalmazott viselkedését okolja a tetteiért. A személyes felelősségvállalás hiánya miatt a párterápiás beavatkozások nagyon ritkán hoznak valódi változást. Emellett, gyakran előfordul, hogy a bántalmazó a külvilág felé egészen máshogyan kommunikál a kapcsolatukról, mint a partnere, ezáltal elbizonytalanítva a bántalmazottat és a terapeutákat a valósággal kapcsolatban. Előfordul, hogy önmagát állítja be áldozatnak, párját pedig hisztérikusnak címkézi. Ebből kifolyólag, a párterápiás beavatkozások gyakran inkább nehezítik a kapcsolat megszakítására irányuló törekvéseket, amely az egyetlen módja a bántalmazás megszüntetésére.

Féltékenység

Mit tegyek, ha erős féltékenységet érzek?
A féltékenység leggyakoribb oka a belső bizonytalanság, az általános bizalomhiány. A krónikus, alaptalan féltékenykedés mögötti bizalmatlanság adódhat korai családi, gyerekkori élményekből, epizódokból (pl. testvérféltékenység, harc a szülői szeretetért, gyermekkori elhanyagoltság, becsapottság, bizalmatlanság), vagy korábbi párkapcsolatokból adódó tapasztalatokból. Ez egy érzelmi csapda, ami fogva tart. A szerelem állapotában, mely egy igen intenzív érzelmi állapot, a realitásérzék lecsökken. Az egyén a párját a legcsodálatosabbnak látja. A féltékenység viszont nem a partnerre, hanem a kapcsolat intimitásának a féltésére irányul. Ekkor viszont már negatív érzelmi reakciók válnak gyakorivá. Valóságosnak vélt, vagy feltételezett jelek alapján a gyanúsítgatások elhatalmasodnak.  A féltékenység személyiségrombolóvá, ön- és közveszélyessé tud válni, ugyanúgy, mint valamilyen szenvedélybetegség, vagy akár a depresszió is. Fontos végig gondolni, az egyénnek mi adja meg a biztonság érzetét, mi ad önbizalmat számára. Fontos a kapcsolatban a bizalmat építeni, erősíteni. Valamint a féltékenységre hajlamos személynek meg kell tanulni saját reakcióit kontroll alatt tartani. Figyelmét valami másra irányítani. Pl. napi munkájára, elfoglaltságára, hobbijára. Valamint a beszélgetés, a kommunikáció a pár tagjai között segít a bizalmat megerősíteni és az önkínzó gondolatokat feloldani. A Humánsegítő Szolgáltatónál pszichológus, mentálhigiénikus szakemberek segíthetnek a féltékenykedés hátterében meghúzódó elakadások oldására.
Mit tehetek, ha a párom féltékenységéből adódik a nehézségünk?
Minden embernek joga van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak vele és szabadon kifejezhesse a saját gondolatait és az érzéseit. A bántalmazó célja a bántalmazott önbizalmának módszeres rombolása, gyengítése, elszigetelése, eltiltása a bántalmazottnak meghatározó fontos emberektől, akár kedvenc foglalatosságától. A bántalmazó a féltékenységéért a párját okolja és elvárja, hogy beszűkítse az életterét, életét csak a bántalmazóval való kapcsolatra. Elszigeteli a bántalmazottat a családjától, barátitól, munkatársaitól, hogy őszinte kapcsolatot ne tudjon fenntartani. A kóros féltékenység irracionális és érthetetlen a kívülállónak, vagy a „féltett” személy számára is. A féltékeny ember nem győzhető meg, nem befolyásolható a gondolkodása, mivel belsőleg, öngerjesztő módon alakítja és nem valódi külső jelekre alakul ki. Ha a féltékeny fél részéről van belátás tudat, szakember segítségével a korábbi elakadások feldolgozhatóak. Ha nincs, elgondolkodtató megoldás lehet: kilépni a romboló kapcsolatból, mely agresszióhoz vezethet.

Bántalmazás hatása a gyermekekre

Lehet a bántalmazó párom jó édesapja a gyerekeinknek?
A bántalmazó működésmód számos kulcsfontosságú területen rombolja a gyermek érzelmi, fizikai és mentális képességét. A partnerüket bántalmazó apák gyakrabban követnek el a gyermekek ellen fizikai, szexuális, verbális és lelki erőszakot. Ezek az apák a saját érzelmi szükségleteiket helyezik a fókuszba a gyermek életkori szükségletei helyett, tehát érzelmileg általában elhanyagolják őket. Minden esetben aláássák a nő szülői képességeit, ezáltal a szülői működésről is egy torz képet mutatnak. A bántalmazó családban felnövő gyermekek romboló mintát látnak a párkapcsolati működésről, amely az ő alapmintájukká válhat. Emellett, a bántalmazó nagy hatással van a vele felnövő gyermek nézeteire, például arra, hogy a gyermek hogyan gondolkozik a párkapcsolati erőszakról, a személyes felelősség-vállalásról vagy az agresszióról.
Milyen hatással van a gyerekeimre az, amikor látják, hogy a párom bánt engem?
A gyermek bántalmazásának, veszélyeztetésének minősül, amikor a gyerekek szemtanúi a szülők közötti erőszaknak. A gyerekek óriási stresszt élnek át, és traumatikus hatású lehet számukra, ha szemtanúi az agresszió kitöréseknek. Félnek a bántalmazótól, féltik a bántalmazottat, és közvetlenül is veszélybe kerülhetnek, ha megpróbálnak például közbeavatkozni. A bántalmazásnak az egész személyiségre, a gyermek fejlődésére, későbbi sorsának alakulására negatív hatása van.

Jogi kérdések

Hová fordulhatok ingyenes jogi segítségért (ügyvédhez)?
A lakóhely szerint illetékes Járási Hivatalnál, ezen belül a szociális és gyámügyi osztályon kell kérni a jogi segítségnyújtást, azaz a pártfogó ügyvédet akár peren kívüli, akár peres eljáráshoz, vagy jogi tanácsadáshoz. A lakóhely szerinti járásszékhelyi településen működő Család- és gyermekjóléti Központoknál is működik jogsegélyszolgálat, amit szintén javasolt felkeresni.
Hogyan tudom kitenni a saját tulajdonú lakásomból a bántalmazó páromat?
Valakit a lakásba befogadni kockázattal jár: a befogadás és beengedés rövid idő alatt végbemegy, a kiköltöztetés – önkéntesség hiányában – hosszan tartó folyamat. Bántalmazás esetén a bántalmazás nyomairól tanácsos haladéktalanul látleletet készíttetni, a látleletet és a sérüléseket megmutatni olyan személynek, barátnak, közeli ismerősnek, akire lehet számítani arra, hogy szükség esetén tanúsítja is ezeket, valamint azt, hogy a lakásból folyamatos veszekedés hallatszik, hogy a bántalmazottal többször beszélt, látta a sérüléseit, hallotta a veszekedéseket. A bántalmazást követően a lehető leghamarabb célszerű a bíróságtól távoltartást kérni. A kérelem benyújtására lehetőség van úgy is, hogy a lakhely szerint illetékes járásbíróságot felkeresi, ahol a panasznapon segítséget nyújtanak a kérelem benyújtásához. Ezzel egyidejűleg célszerű a lakás kiürítése iránt peres eljárást kezdeményezni az illetékes járásbíróságtól. Ez utóbbi eljáráshoz szükség van arra, hogy a lakás tulajdoni lapját csatolja a kérelemhez. Ezzel igazolható, hogy a lakás a bántalmazott tulajdona. Ha ez önkormányzati bérlakás, úgy az önkormányzattal megkötött bérleti szerződést kell csatolni, amellyel igazolható, hogy a lakhatáshoz csak a bántalmazottnak van jogosultsága. A látleletek, tanúk ebben az eljárásban is szükségesek.
Mit lehet tenni, ha a rendőrség nem vette komolyan a bejelentésemet?
Ilyenkor javasolt mindenképpen szakemberhez folyamodni: pártfogó ügyvéd iránti eljárást kezdeményezni, vagy a Család- és Gyermekjóléti Központoknál működő jogsegélyszolgálatot érdemes felkeresni. Ha ez hosszabb időt igényel, akkor írásban, ajánlott és tértivevényes levélben kell a bejelentést/feljelentést megtenni a rendőrségen, és ezzel párhuzamosan javasolt felkeresni valamelyik ingyenes jogi szolgáltatást.
Hogyan bizonyíthatom a verbális, érzelmi bántalmazást?
Sajnos nagyon nehéz a bizonyítás: hangfelvétel és képfelvétel az érintett beleegyezése nélkül nem készíthető, mégis azt javasolom, hogy ezekről készüljön hangfelvétel. A legszerencsésebb az, ha tanúval tudja bizonyítani ezt a típusú bántalmazást. A tanú akkor tudja tanúsítani a bántalmazást, ha saját maga látja, hallja a bántalmazást.
Hogyan tudnám elérni, hogy ne kelljen elvinnem a láthatásra a gyerekeket, amikor félnek az apujuktól?
Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni. Ha két év eltelte után merül fel ez a probléma, akkor először javasolt pszichológust felkeresni. Ha a szakember azt javasolja, hogy a meglévő kapcsolattartás nem segíti a gyermek érzelmi értelmi fejlődését, és javasolt annak korlátozása vagy akár megszüntetése, elsődlegesen a lakóhely szerint illetékes Járási hivatal Gyámügyi Osztályánál kell kezdeményezni a kapcsolattartás módosítását, akár úgy, hogy felügyelt kapcsolattartást, a szülői kapcsolattartási jog korlátozását, vagy akár a megvonását lehet kérni.
Hogyan lehet kérni a kapcsolattartás újraszabályozását?
Amennyiben a kapcsolattartásról a bíróság döntött, és még nem telt el a döntés jogerőre emelkedése óta két év, akkor a bíróságtól lehet és kell kérni az újraszabályozást. Két évet követően a lakhely szerint illetékes Járási Hivatal Gyámügyi Osztályánál kell az eljárást megindítani.
Mit tehetek, ha a bíróság a házunk közös használatát ítélte meg, ugyanakkor a volt párom mindent megtesz, hogy elüldözzön onnan?
A bírósághoz lehet kereseti kérelmet benyújtani, és kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti. Az állításokat okiratokkal (pl. birtokvédelmi eljárás, feljelentés, távoltartás) vagy tanúkkal kell bizonyítani.
A volt párom évek óta zaklat, a rendőrség azt mondja, nem tehetek semmit, költözzek el… Tényleg nincs semmi megoldás?
Mindenképpen érdemes ez ügyben egyeztetni ügyvéddel, átbeszélni a lehetséges jogi lépéseket, megvizsgálva azokat a rendelkezésre álló bizonyítékokat, melyek felhasználhatóak. A zaklatást mindenképpen bizonyítani kell, és amennyiben tanúkkal ezt tudja bizonyítani, úgy a lakóhely szerint illetékes járásbíróság előtti nem peres eljárásban kérhet távoltartást. Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles magát távol tartani a bántalmazottól, a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, a határozatban megjelölt más személytől, és tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen. Másrészt az elköltözés valóban alternatíva lehet, de mi úgy gondoljuk, ez a „menekülés” a bántalmazó erejét növeli, és megerősíti, és sajnos a zaklatást nem állítja meg.
A párom azzal fenyeget, hogy hogy kicsinál, ha elhagyom…
A bántalmazó kapcsolat egy körforgás jellegű mintát követ. Ha ezt a mintát a bántalmazott megtöri, vagy szeretné megtörni, a bántalmazó sokszor fenyegetéssel reagál. Gyakori az a fenyegetés, hogy ha kilép a kapcsolatból, elveszi a gyermeke(ke)t, kisemmizi a bántalmazottat, vagy az életére tör. Ezt a fenyegetést komolyan kell venni, ugyanis a bántalmazók nagy része a szakítást követően a legveszélyesebb. Mindenképpen azt javasoljuk, hogy a bántalmazott biztonsági tervet készítsen a kilépést megelőzően, amely többek között a számára elérhető, segítőként bevonható személyek (elérhetőségeik), értesítendő személyek, szervek, menekülésre vonatkozó lehetőségek, helyszínek listája, szükséges eszközök kerülnek összegyűjtésre. Mindenképpen legyenek segítői a folyamatban! Minden településen működik Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat, ahol segítséget lehet kérni, illetve érdemes a rendőrség bevonásának lehetőségét is mérlegelni. Krízishelyzet esetén az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonközpont tud segíteni, mely non-stop hívható ingyenesen a segítségkérőknek (06-80-20-55-20). Itt tudnak azokban az esetekben is segíteni, ha azonnal menekülni szükséges, és védett, biztonságos elhelyezés megszervezését tudják vállalni.
Mit tegyek, ha azzal fenyeget, hogy elveszi a gyerekeket?
A gyermek sorsáról – a szülők megegyezésének hiányában – jogerős döntést a bíróság hozhat. A bíróság a perben azt vizsgálja, hogy a gyermeknek melyik szülőnél van jobb helye. Ennek során elsődlegesen a gyermek szülőhöz fűződő érzelmi kötődését vizsgálja a bíróság: azt, hogy a gyermeknek melyik szülőjével van bizalmasabb kapcsolata, melyiknél érzi magát biztonságban, melyikhez mélyebb az érzelmi kapcsolata, melyik szülőjéhez fordul inkább segítségért, melyik szülőjétől vár segítséget, ha beteg. A bíróság azt is vizsgálja, hogy hol biztosított jobban a gyermek érzelmi, értelmi fejlődése, melyik szülő tudja jobban biztosítani mindazt, amire a gyermeknek szüksége van, és a gyermek melyik szülőtől fogadja ezt el inkább. Amelyik szülőt a bíróság a szülői felügyeleti jog kizárólagos gyakorlására feljogosítja, az a szülő gyermektartásdíjra lesz jogosult, amit a másik szülőnek kell fizetnie. A gyermektartásdíj fizetésére kötelezett fél már nem tudja zsarolni a gyermekeket gondozó szülőt, nem támaszthat többé feltételeket, mert ha azt feltételekhez köti, és nem fizeti a tartásdíjat, ellene végrehajtást lehet kérni.

Partnereink a kapcsolati erőszak elleni küzdelemben